2020.06.01

Tisztelt Ügyfeleink!

Ezúttal a csökkentett munkaidős foglalkoztatás főbb szabályait foglaljuk össze. A 105/2020. (IV.10.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: rendelet) a Kormány pár nappal később módosította a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet). A szabályok a két rendelet összeolvasásából állnak össze. A rendeletek értelmében a munkáltató és a munkavállaló a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek esetén – a leépítések elkerülése ill. a munkahelyek védelme érdekében - (a német Kurzarbeit mintájára) munkaszerződés-módosítással csökkentett munkaidőben állapodhatnak meg. A munkáltató a munkavállaló munkaidejére és az ún. egyéni fejlesztési idejére bért fizet, a munkavállaló pedig vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll. Ehhez az állam meghatározott feltételek teljesülése esetén utólagos támogatást nyújt a munkavállalónak. A támogatás nem normatív és nem automatikus, kérelemre történik.

A módosító rendelet pontosított számos korábbi homályos feltételt, kiterjesztette a támogatás igénybevételének lehetőségét, ugyanakkor azzal, hogy változatlanul nem teszi lehetővé jogorvoslat igénybevételét a kérelem esetleges elutasításával szemben, ill. változatlanul megköveteli a nemzetgazdasági érdek „hitelt érdemlő alátámasztását”, szubjektív elemeket visz a rendszerbe.

A módosító rendelet 2020. április 29-én lépett hatályba.

Fogalommeghatározások:

• csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő, azaz

a támogatás elnyeréséhez a munkaidő legalább 15%-kal és legfeljebb 75%-kal csökkenthető. Vagyis egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló 2 órában történő tovább foglalkoztatása esetén is lehet igényelni a támogatást.

• egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követően két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, azaz

az egyéni fejlesztési időre az egyes képzéseket a támogatás elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.

• létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására;

• alapbér: a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér. 

A támogatás feltételei

A támogatást - a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes - kormányhivatal a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmére a munkavállaló részére az alábbi feltételek teljesülése esetén állapítja meg:

a) A munkáltató és a munkavállaló a támogatás igénybevételével vállalja, hogy

• csökkentett munkaidőben,
• ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára;
• ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg.

Azaz az egyéni fejlesztési idő csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott munkavállalót 5-6-7 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről a támogatás időtartamára (3 hónapra). Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott munkavállalót 2-3-4 órában foglalkoztatnak tovább, akkor nem kötelező az egyéni fejlesztési idő (csak lehetőség).

Például, ha a munkáltató az eredetileg 8 órás munkaidőt lecsökkenti 4 órásra és a csökkentés (4 óra) 30%-át egyéni fejlesztésre fordítja, ezután munkabért kell fizetnie. Azaz 1,2 óra a fizetett fejlesztési idő, így összesen nem 4, hanem 5,2 óra után kell tehát a munkáltatónak munkabért fizetnie.

b) A munkavállaló

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb bértámogatásban,
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
• nem tölti a felmondási idejét;
• vállalja

- a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és

- azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek,

- azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll;

• oldalán nem áll fenn az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége.

c) A munkáltató

• a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja – ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is – a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
• legalább hat hónapja működik, és
• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül egyéb bértámogatásban;
• a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja

• a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
• azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló tekintetében rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
• azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt – kivéve, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét nem haladja meg – eléri a munkavállaló alapbérét,
• azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet - kivéve, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét nem haladja meg.

Ez annyit jelent, hogy főszabály szerint a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló munkaszerződés szerinti eredeti alapbérét. Viszont lényeges fordulat, hogy csak abban az esetben kell elérni az eredeti alapbért, ha a munkaidőcsökkentés legalább 50%-os. Tehát ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott munkavállalót 3 órában foglalkoztatnak tovább, akkor a munkabérének nem kell elérnie az eredeti alapbért.

• nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
• bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek;
• a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni.

A támogatás időtartama és mértéke

• a támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg;
• időtartama 3 (három) hónap;
• mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a.

Például, ha egy munkavállaló 30%-kal csökkentett munkaidőben dolgozik, úgy a támogatás mértéke az erre a 30%-ra eső alapbér 70%-a. Hasonlóképpen, ha egy munkavállaló például 40%-kal vagy 50%-kal csökkentett munkaidőben dolgozik, úgy a támogatás mértéke az ezekre a kieső időkre eső alapbér 70%-ának megfelelő összeg.

• a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos nettó legkisebb munkabér (107.000,- Ft) kétszeresét (214.000,- Ft);
• a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra;
• a támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható;
• a támogatás köztehermentes.

Eljárási szabályok

• a támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be;
• nem szükséges a kérelmet megelőzően módosítani a munkaszerződést, ugyanis a rendelet erejénél fogva a kérelmet elfogadó határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint automatikusan módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében;
• a kormányhivatal határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg;
• ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

Amennyiben további tájékoztatásra van szükségük, vagy egyéb módon közre tudunk működni a támogatási kérelem (űrlap) összeállításában, szívesen állunk rendelkezésükre.